Itt olvashatod el a sorozat első részét!
A karriert, az egyéni sikerességet alapvetően befolyásolja és kézzel fogható eredményeket hozhat a jól felépített személyiség, márkanév. Ehhez viszont az kell, hogy megkülönböztethető legyél másoktól, valamiben egyedi, s különleges.
S mindezt természetesen kommunikálni kell, erről meg kell győzni másokat. Ennek számos módja, színtere van mind szervezeten belül, mind pedig a külvilág felé – így például a közösségi média különböző elemei. Ezek, illetve a hagyományos csatornák megfelelő ismerete, a szükséges eszközök, megoldások alkalmazása, mixe eredményez igazán sikert.
Miért látom szükségét sokak fejlesztésének e téren? Például azért, mert amíg a munkaerőpiacon az álláskeresők egyre nagyobb része számára triviálissá vált az információgyűjtés a potenciális munkáltatókról, s nagy részük számára (ehhez is) készségszintű a közösségi média használata, addig furcsa mód a vezetőkénél, illetve épp a HR szakmában hiányolom sokaknál mindezt.
Ami a témához kapcsolódik, az a közösségi média használatával történő tudatos befolyásolása annak, hogy mi jelenik meg rólunk az interneten. Ezáltal ismertségünket, szakmaiságunkat erősíteni lehet.
Márpedig ez is megtanulható, s meg is kell tanulni. Az egyik vetülete a közösségi médiának szorosan összefügg a HR szakmával: nevezetesen a közösségi média segítségével történő toborzás. Ami sok esetben olcsóbb, hatékonyabb, gyorsabb. Cégvezetőként biztosan számon kérném, ha a HR-esem a drágább és kevésbé hatékony megoldást választja… – de ez egy másik történet.
Ma a hazai HR szakmában sokak véleménye szerint az egyik legkiterjedtebb kapcsolati hálóval rendelkezem, nagyon sok HR-es pályafutását követem nyomon. Ennek egyik hátulütője, hogy elképesztő mennyiségű HR-es keres meg állását elvesztve. Mégis megdöbbenve tapasztalom, hogy milyen kevés HR-es él tudatosan a közösségi média eszközeivel. A szomorú az, hogy többségük még akkor sem akar, amikor már elvesztette állását.
Hát még a vezetők! Egy másfél évvel ezelőtt körükben folytatott kutatásomban közel félezer vezető közül 50%-uk azt jelezte, hogy tudatosan nem használja a közösségi médiát…
Nagyon sokan még csak az iwiw-ről, esetleg a Facebookról hallottak vagy magánszemélyként regisztráltak rá. Ugyanakkor a twitternek a felületét sem látták, arról nem is beszélve, hogy LinkedIn-t, a világ jelenleg legnagyobb közösségi médiáját nem is ismerik vagy ismeretük kimerül annyiban, hogy regisztráltak, feltöltötték nevüket és jelenlegi beosztásukat, s ezzel befejezték tevékenységüket.
Márpedig tudomásul kellene venni, hogy a világ halad, s számos olyan kommunikációs csatorna létezik a közösségi médiától a blogíráson és a publikáláson át a nyilvános szakmai előadásokon vagy akár a szakmai klubban történő tapasztalat-megosztáson keresztül, amelyek egyszerre több célt is eredményeznek. Így a kapcsolati tőke növelését, a szakmaiság hírének elterjesztését, a jobb érvényesülést, a profibbá válást, s nem utolsó sorban az állás elvesztése esetén könnyebb és gyorsabb álláshoz jutást.
Említettem már, hogy a márkaépítés hosszú távú tevékenység. Az ismeretlenségből, a tömegből történő kiemelkedés sok munkával jár. Két biztos veszélye van. Az egyik, ha valaki a tömegből felfelé törekszik, az megosztja az embereket. Nem mindenki szereti ugyanis, ha mások nála láthatóan jobbak, különlegesebbek valamiben…
A másik pedig az, ha valaki az ismertséget összekeveri a népszerűséggel. Miért veszélyes mindez? Sokakat frusztrál, ha úgy érzik, nem szereti, kedveli őket mindenki, már nem népszerűek. Márpedig ha valaki kizárólag szeretetre vágyik, annak nem biztos, hogy önálló, ismert márkává kell válnia.
Rám sokan mondják, hogy saját személyes márkámat „megosztó személyiség” fogalom is jellemzi. Amennyiben ez így van, én ezt felvállalom. Furcsa módon ugyanis azt látom, hogy abban, amit teszek – a vezetők és a HR-esek fejlesztése, s rajtuk keresztül a szervezetek hatékonyabbá válásának támogatása – így sokkal nagyobb figyelmet kap. Kiderült ugyanis, hogy még azok is figyelik munkámat, akik nem kedvelnek.
Aki tehát akár vezetőként, akár HR-esként felvállalja azt, hogy saját személyes márkáját tudatosan építve szeretne eredményeket elérni, s felvállalja ezzel azt is, hogy lesznek, akik nem nézik pozitívan lépéseit, az tegye azt büszkén. Aki viszont nem biztos benne, az tegye fel magának a képzésem utolsó kérdését: „Kell ez neked?”
Célom a hozzám fordulók egyéni elismertségének növelése, karrierjük előmozdítása, hitelességük fokozásának a támogatása.
Coachként és képzésemmel azt szeretném elősegíteni, hogy minél több olyan szakember legyen a piacon, aki saját erősségeire, eredményeire támaszkodva – azokat a nyilvánosság előtt is büszkén felvállalva – megkerülhetetlen szereplője legyen a szakmájának. S mindennek eredménye természetesen kézzel fogható, forintosítható hasznot hozzon számukra. Számodra is! De ezért tenned kell!